Kőpapír, más néven ásványi anyag vagy sziklapapír, egyfajta papírfajta, amely elsősorban a mészkőből vagy márványhulladékból származó kalcium-karbonátból készül, valamint egy kis mennyiségű nem mérgező gyantából.
Kőpapíra hagyományos papír környezetbarátabb alternatívájának tekintik, mivel nem igényel fák használatát. Elsősorban ásványi anyagokból készül, amelyek bőségesek és nem kell betakarítani, mint a fák. Ezenkívül a termelési folyamat általában kevesebb vizet és energiát fogyaszt a hagyományos papírgyártáshoz képest, és kevesebb üvegházhatású gázkibocsátást eredményez.
A kőpapír természetesen vízálló, mivel a kalcium-karbonát hidrofób, azaz visszatartja a vizet. Ez az ingatlan a kőpapírot ideálissá teszi olyan alkalmazásokhoz, ahol a vízállóság fontos, például kültéri jelzések, menük, térképek vagy címkék.
A kőpapír tartósságáról és könny ellenállásáról ismert. Kevésbé valószínű, hogy a hagyományos papírhoz képest elszakad vagy rip, így alkalmas a tartósságot igénylő alkalmazásokra, például notebookokra, csomagolásra vagy borítékra.
A Stone Paper sima felülete van, hasonlóan a hagyományos papírhoz, ami alkalmassá teszi különféle nyomtatási módszerekkel történő nyomtatáshoz, ideértve az eltolás nyomtatását, a digitális nyomtatást és a tintasugaras nyomtatást. A nyomtatott színek általában élénk és élesek a kőpapíron.
Míg a kőpapír nem biológiailag lebontható a polietilén gyanta jelenléte miatt, ez újrahasznosítható. A kalcium -karbonát -tartalom visszanyerhető és újra felhasználható új kőpapír vagy más termékek előállításában.
A kőpapír sok vegyi anyag, olaj és zsír ellenálló, így alkalmas az élelmiszer -csomagolásban, az orvosi csomagolásban és az ipari felhasználásban, ahol fontos a kémiai expozícióval szembeni ellenállás.
A céljakőpapírfenntartható, tartós és sokoldalú alternatívát biztosítani a hagyományos papírhoz, amely megfelel a különféle iparágak igényeinek, miközben csökkenti a környezeti hatásokat. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a kőpapír nem megfelelő minden alkalmazáshoz, és környezeti előnyei olyan tényezőktől függően változhatnak, mint például a konkrét gyártási folyamat és az ártalmatlanítási módszerek.
